Az új magyar alkotmány elfogadását követően az Orbán-kormány egyik legfontosabb feladata a választójogi törvény módosítása lesz az elkövetkező időszakban, amelynek hivatalosan ez év novemberéig kell megszületnie. Az alábbi elemzésemben arra keresem a választ, hogy miért vált szükségszerűvé a választójogi törvény módosítása, illetve az egyes pártok számára milyen típusú rendszer számítana előnyösnek a következő voksoláskor?
A választási rendszer átalakítása nem az új alaptörvény miatt került napirendre, hanem azért, mert 2014-től a magyar parlament 386 helyett várhatóan 200 fős lesz. A másik ok pedig, hogy az Alkotmánybíróság 2011. december 31-ei hatállyal megszüntette a választókerületek beosztásáról szóló rendeletet. Ennek következtében 2012. január 1-jétől Magyarországon nem lehet sem időközi, sem parlamenti választásokat tartani addig, amíg nem születik törvény az új választási rendszerről. Ezáltal egy olyan fontos napirendi kérdésről van szó, amely az ellenzéki pártokat is együttműködésre sarkalja a Fidesszel, hiszen az ő érdekük is, hogy minél hamarabb rendelkezzen Magyarország választójogi törvénnyel.
Feltehetőleg továbbra is marad a vegyes választási rendszer. A jelenlegi elképzelések szerint 95 mandátumot osztanának ki az egyéni választókerületekben. A megyei listák viszont a létszámcsökkenés miatt nem tarthatóak fent a jövőben, mivel a jelenlegi 20 területi listából 14-ben a kiosztható mandátumok száma 4 és 6 között van, ami a változtatást követően azt eredményezné, hogy ezeken a helyeken maradna 2-3, ez pedig lehetetlenné tenné az arányos mandátumkiosztást. Ennek köszönhetően a terv az, hogy összesítik a területi listákat és létrehoznak belőlük egy országos listát. A jelenlegi rendszerben meglévő országos listát pedig átneveznék kompenzációs listává. Emellett a javaslatok kidolgozói fontosnak tartják, hogy választókerületenként ne legyen 15%-nál nagyobb eltérés a választásra jogosultak száma között. A fordulók számát tekintve még nem döntöttek, de azt mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy az egyfordulós rendszer sokkal költséghatékonyabb megoldás lenne. Ráadásul az elmúlt szavazásokkor az esetek nagy részében már az első forduló eredményesnek számított.
A határon túli magyarok voksolásának megoldására két ötlettel állt elő a kormánypárt: az egyik a magyarországi országos listára, a másik pedig a határon túli listákra való szavazás. Emellett egy létező harmadik elképzelés a levélben való szavazás. Ennek értelmében a magyarországi választást megelőzően a határon túli magyarok elküldenék a voksukat levélben, de azok felbontására a hazai szavazás napján kerülne csak sor. Az előzetes számítások alapján 2014-re megközelítőleg 450-500 ezer 18 éven felüli, határon túli magyar fog választójoggal rendelkezni. Ha figyelembe vesszük a választásokon való részvételt, akkor megállapíthatjuk, hogy kb. 200-250 ezer külhoni voksra lehet majd számítani. A kettős állampolgársággal rendelkező választópolgárok nem fogják nagymértékben befolyásolni a választási eredmények kimenetelét. Ezenkívül valamilyen megoldást kell találni az ország területén élő kisebbségek és nemzetiségek képviseletére is, hogy lehetőségük legyen beleszólni a törvényhozásba.
A választójogi törvénytervezet pontjainak ismertetése után megnézem, hogy az egyes pártok számára milyen választási rendszer lenne előnyös. A Fidesznek mindenképpen számolnia kell azzal a ténnyel, hogy 2014-ben már nem fog ekkora támogatottsággal rendelkezni, vagy esetleg létrejön vele szemben egy versenyképes baloldal. Valószínűleg emiatt nem támogatja a jelenleg 2/3-dal rendelkező kormánypárt egy többségi rendszer bevezetését. Szintén nem lenne előnyös a Fidesz számára, ha megszüntetnék az egyéni választókerületeket, mivel ebben az esetben sokkal nehezebben tudnának parlamenti többségre szert tenni. Az MSZP egyértelműen kitart az arányos választási rendszer mellett, amely kedvez a kis- és középpártoknak szemben a többségi rendszerrel, amely a nagypártok számára előnyös. Egy arányos választási rendszerben sokkal nagyobb eséllyel indulnak a kisebb pártok, melynek köszönhetően színesebbé válhat a politikai paletta. Az LMP és a Jobbik számára is az arányos választási rendszer lenne a kedvező. Ettől függetlenül feltehetőleg, ha megmarad az ajánlószelvények összegyűjtésének módszere, akkor a két kis párt a következő választások alkalmával is ezeknek az összegyűjtésével lesz elfoglalva, hogy egyáltalán indulni tudjanak a választásokon.
Feltehetőleg még számos ponton módosítani fogják a jelenleg még nem túl kiforrottnak tekinthető választójogi törvény tervezetét. Ettől függetlenül valószínűleg ez lesz az a törvényjavaslat, amelynek megtárgyalásán az összes ellenzéki párt részt fog venni, hiszen az ő számukra sem mindegy milyen feltételek mellett fogják megtartani a következő parlamenti választásokat Magyarországon.
