Az erősen vitatott választási törvény már a Fidesz 2010-es győzelmét követően napirendre került. Tartalmának ismerete napjainkhoz hasonló mértékű volt, hiszen a végleges változat továbbra is kidolgozás alatt áll, azonban már akkor is elsősorban az foglalkoztatta a nagyközönséget, hogy milyen motivációk és érdekek húzódnak a modifikálás mögött. Az elmúlt egy évben sem történt jelentős előrelépés az ügyben, továbbra is folynak a találgatások a leendő választási törvénnyel kapcsolatban, melyet előreláthatóan novemberre ígérnek, illetve Kövér László házelnök szerint akár a parlamenti munka tavaszi szünete előtt megszülethet a végleges változat.
A választási törvény kapcsán méltán merül fel a kérdés, hogy vajon miért akarja egy frissen megválasztott, 2/3-os többséggel rendelkező törvényhozás a választási rendszer azonnali megváltoztatását. A válasz nem igényel túl nagy fejtörést, hiszen nyilvánvalóan hosszútávon konzerválni kívánja hatalmát, illetve biztosítani helyét a politikai vezetésben, mely elérése elsősorban a választások útján lehetséges. A 2/3-ad révén módjában áll a Fidesz által vezetett koalíciónak, hogy kedve szerint formálja a törvényt, mely a jövőben biztosítja a választásokon való sikereit. Semmi sem bizonyítja jobban, hogy jelenleg, valószínűleg ez egyetlen motiváció, mint az, hogy már egy éve felmerült a választási törvény módosításának a kérdése, azonban tényleges újraszabályozás nem történt, illetve még az is vitatott, hogy milyen módosításokra kerüljön sor.
Az egyik legbiztosabban megvalósulni látszó változtatás a parlamenti képviselők számának kétszáz főre való csökkentése. Emellett felrebbent a határon túli magyarok hazai parlamenti választásokon való szavazati jogának orvoslása is, azonban a megfelelő megoldás továbbra is várat magára. A kérdés sokkal inkább az, hogy miért szeretné a Fidesz szavazati joggal felruházni a Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkező magyarokat? Miért gondolja – mert valószínűleg feltételezi, hogy ezáltal bővíteni tudná stabil szavazóbázisát, hiszen mi egyéb lehetne a szándék mögött húzódó indíték – hogy ténylegesen a Fidesz oldalán rakná le a választás berkeibe frissen beemelt közeg a voksát? Lehetséges, hogy ha sikeresen megszületne a koncepció a határon túli magyarok hazai szavazati jogának megvalósítására, akkor a soron következő, tehát a 2014-es választásokon bizalmat szavaznának a Fidesznek, hiszen mégiscsak szavazati jogot adott nekik, azonban nem gondolom, hogy hosszútávon beváltaná az esetlegesen hozzáfűzött reményeket, azaz hogy bővítené a Fidesz stabil szavazóbázisának körét.
A konkrét választási módszer mivolta számos kérdést felvet. Beszélhetünk legfőképpen gazdasági, demokratikus és kivitelezési szempontokról. Egyfordulós rendszer költséghatékony és végrehajtása is egyszerűbb, azonban a többfordulós, arányos rendszer demokratikusabb. Emellett pedig egy egyszerű többségi rendszer nem feltétlenül garantálja hosszútávon a győzelmet, hiszen ha az ellenzéki oldal megerősödik, akkor könnyen learathatja a babérokat. Jelenlegi álláspont szerint, továbbra is vegyes választási rendszerrel fog sor kerülni a mandátumok kiosztására, azonban a képviselő helyek számának csökkentése miatt a megyei lista törlődik, az országosat módosítják és létrehoznak egy kompenzációs listát.
A többi pártot illetően, mindenképpen kedvezőbb az arányos, illetve a vegyes rendszer, mivel így nagyobb esélyük van a parlamentbe kerülésre. A bejutási küszöb emelésével elérhető, hogy a kisebb pártok kiszoruljanak a törvényhozásból, azonban ez a képviseleti demokrácia eszméjét csorbítja. A Fidesz szemszögéből viszont előnyösnek titulálható, hiszen minimális esélyét látom annak, hogy támogatottsága valaha ilyen alacsony szintre süllyedjen.
A módszer, a szavazóbázis és a mandátumszám mellett érdekes és alapvetően meghatározó kérdés a választókerületek meghatározása. Hivatalos álláspont szerint a Fidesz úgy kívánja kialakítani azokat, illetve meghúzni a határokat, hogy javuljanak a kisebbségi képviselők parlamentbe jutásának esélyei, azonban a konkrét elképzelés még kiforratlan.
Összességében tehát elmondható a megszületendő választási törvényről, hogy tökéletesen beleillik a 2/3-os Fidesz erejét demonstráló törvénykezési hullámba. Szükség van rá, hiszen meg kell valósítani az új alkotmány mellé a teljes rendszerváltás végett az új választási rendszert is. A jelenlegi módszernek is vannak kifogásolható pontjai, azonban kérdés, hogy nincs-e sürgetőbb, megoldásra váró probléma, mely prioritást élvezne. Ugyanakkor arra sincs garancia, hogy az új szabályozás orvosolja a módosításért kiáltó hiányosságokat. Általánosságban elmondható, hogy a számos homályos pont a kiforrott elképzelés hiányára utal, elsősorban a változtatási kényszert jelenti és azt a szándékot, hogy biztosítsa parlamentbe jutását.
