A radikális jobboldali pártok ’90-es években kezdődő európai fellendüléséből Magyarország sem marad ki. A kezdeti sikerek után, a reprezentációs küszöböt átlépve azonban általában fordul a szerencse, és reális alternatívát felmutatni nem képes erőként sokszor kiesnek a törvényhozásból a hasonló pártok, ahogy azt a MIÉP példája is mutatja. Azt próbálom bemutatni az elemzés során, hogy egyrészt mik azok a tényezők, amik a Jobbik sikere mögött állnak, illetve azt, hogy a mai helyzetből milyen jövő rajzolódhat ki a párt számára a magyar politikai rendszerben 2014-ben.
A Jobbik stratégiája alapvetően a tipikus proteszt pártokra jellemző elemekkel ért el eddig sikereket. Programját, valamint mondanivalóját három részre osztom, ami általánosítható a többi európai szélsőjobboldali formációra is. Megfigyelhető a xenofóbia, az erős állam iránti igény, valamint a proteszt hozzáállás mind a hazai mind a nemzetközi rendszerrel szemben.
A magyarországi idegengyűlölet alapvetően a cigány-magyar etnikai törésvonalra épül. Hazánkban a becslések szerint fél és egymillió közti lélekszámú roma kisebbség az ország bizonyos területein koncentrálódik. A népcsoport, amelyikre fokozottan jellemző az aluliskolázottság, munkanélküliség és ennek következményeként a megélhetési bűnözés is, általánosításnak van kitéve, ami rasszizmusba fordul át. A Jobbik erre az érzésre erősít rá hangzatos hívószavaival, botrányt keltő tv spotjaival. A bűnbakkeresésen kívül jellemző továbbá az erős állam iránti igény. Olyan központi hatalmat vázol fel a Jobbik, ami - a támogatóinak nagy részét adó kevésbé képzett, rosszabb helyzetben élő – emberek mindennapi gondjainak megoldásával kecsegtet. Ez az állam képes megsegíteni a bajba jutott devizahiteleseket, megakadályozni a kilakoltatásokat, rendet teremteni. A populizmus további megnyilvánulása – más, ilyen jellegű európai pártokhoz hasonlóan – a fokozott globalizáció és EU ellenesség. Álláspontjuk szerint a globalizációnak kitett magyar kultúra elveszik, magyar gazdaság megsemmisül. Ráerősítve az EU közös piaca miatt kialakult fokozottabb verseny negatív következményeire, a Jobbik belülről szeretné szétverni a hasonló nemzetközi szervezeteket.
Pénzügyi és ennek következtében gazdasági válság sújtotta világban a reménytelen helyzetbe kerültek számára radikális válaszokkal, vezérelvűséggel próbál alternatívát nyújtani a szélsőjobboldal magyar képviselője. Úgy gondolom, hogy a Jobbik előtt három lehetséges útvonal áll a jövőben.
Első lehetőség – ami általában történni szokott a hasonló pártokkal -, hogy 2014-ben nem jut be a parlamentbe. Ez egy reális alternatíva, ami leginkább – amennyiben túl sok hibát nem követ el – nem a Jobbikon fog múlni, hanem a jelenlegi kormány teljesítményén. Amennyiben sikerült véghezvinni a kormányprogramot, munkahelyeket teremteni, megoldani a válság okozta szociális krízist, abban az esetben véleményem szerint a Jobbiknak nincsen reális esélye a reprezentációs küszöb újbóli átlépésére.
Második eshetőség a jelenlegi pozíciók megőrzését jelenti. Stagnálhat a Jobbik a kisebb parlamenti pártok szintjén, amennyiben továbbra is napirenden tudja tartani a párt legfőbb szlogenjeit. Ahogy ez a mostani helyzetben is történik, látványos akciókkal továbbra is magához tudja vonni a választók legalább öt százalékának támogatását, amihez elegendő a legfőbb jelszavak, például a cigánybűnözés hangoztatása. Ha ezeket a kártyákat a Jobbik továbbra is jól időzítve tudja kijátszani, akkor sikerrel veheti a következő választás akadályait is. Ha kormányra - koalícióképtelensége miatt - nem is fog kerülni, de a Fidesz-KDNP átlagos vagy rossz kormányzati teljesítménye, és jól szervezett, jól időzített Jobbik kampány esetén elérhető az újbóli parlamenti képviselet.
Legkevésbé látom esélyesnek a harmadik variációt. E szerint a Jobbik nem hogy újból bejut, de meg is erősödik. A többségi hatalom küszöbének átlépése – a jelenlegi helyzetet előrevetítve – egyáltalán nem lehet reális esély, de egy erős középpárt kialakulását nem tartom kizárható változatnak. Léteznek példák erre Európa szerte. Ilyen volt az osztrák FPÖ esete – amely párt még kormányzó tényezővé is vált. A legutóbbi finnországi választásokat eredményesen vette az Igazi Finnek nevű, a svéd kisebbség és az EU ellen szervezkedő nacionalista párt, amely második legerősebb erőként került ki a megmérettetésből. Azt állítom, hogy amennyiben a gazdasági helyzet nem javul látványosan, és ennek következtében a Fidesz-KDNP koalíció nem fog tudni megfelelő eredményt felmutatni, és mindezek mellett a Jobbik egy hibátlan és bevált kampányt fog tudni véghezvinni, akkor hazánkban is előfordulhat, hogy egy, még a jelenleginél is jelentősebb, középerős pártkén kerül az Országgyűlésbe a nacionalizmus hazai képviselője.
Felvázoltam a Jobbik eredményéhez vezető politikai jelszavakat, valamint a párt lehetséges jövőbeni állapotát. Arra nem vállalkozom, hogy megjósoljam, hogy melyik lehetőség a legvalószínűbb. Egy dolgot szeretnék kihangsúlyozni a végén: a legnagyobb magyarázó erővel bíró változó 2014-ben a Jobbik eredményét illetően nem a párt kampánya, és ellenzéki tevékenysége lesz, hanem a jelenlegi kormány teljesítménye és a nemzetközi gazdasági környezet.
