Közel egy évvel ezelőtt a választópolgároknak köszönhetően a Fidesz-KDNP 2/3-os többséget szerzett a magyarországi parlamenti választásokon. 2010-ben a felmérések alapján a legnépszerűbb pártnak számított a Fidesz. A Medián 2011. áprilisában készített közvélemény-kutatása szerint viszont, hatalomra jutásukat követően visszaesett a támogatottságuk, mivel nőtt a bizonytalan szavazók száma. Ennek ellenére a biztos pártszavazók továbbra is kitartanak a Fidesz mellett. A felmérés alapján jelenleg a Fidesz 56, az MSZP 22, a Jobbik 16, míg az LMP 5 százalékponton áll. Továbbra is Orbán Viktor, miniszterelnök számít a legnépszerűbb politikusnak Magyarországon, habár a vele szimpatizálók száma is csökkent. Általános jelenségnek számít egy párt népszerűségének csökkenése a kormányra kerülést követően, de ettől függetlenül a jelenlegi adatok ismeretében a Fidesznek nem kell tartania attól, hogy az elkövetkező időszakban elveszítenék a stabil kormányzás lehetőségét. Ráadásul az ellenzék soraiban sem található egyetlen olyan párt vagy politikus sem, aki veszélyt jelentene a kormánypárt számára. Ez ellen pedig maga a Fidesz is tesz, köszönhetően kommunikációs stratégiájának, melynek szempontjából meghatározó elemnek számít az ellenfél állandó szem előtt tartása és tévedéseiknek folyamatos hangsúlyozása a választópolgárok felé.
A 2010-es választásokat követően Orbán Viktor leghangzatosabb kampányígéretei között a munkahelyteremtés, az egészségügy megmentése, a közrend helyreállítása, a gazdasági növekedés elérése és az elszámoltathatóság megvalósítása szerepelt, de egy év elteltével komoly eredményeket egyik téren sem tudott felmutatni. A Fidesz kormány első intézkedései között főként közjogi és szimbolikus jellegű változtatásokra került sor, mint például a Belügyminisztérium és a közigazgatási államtitkárok posztjának visszaállítása, a Polgári Törvénykönyv módosítása vagy az új alkotmány kidolgozása.
Egy évvel ezelőtt a Fidesz célul tűzte ki maga elé, hogy mindenféleképpen szakít a szocialista kormány által folytatott megszorító politikával és ígéretet tett az adócsökkentésre. Ettől függetlenül az elmúlt nyolc évben az MSZP által felhalmozott költségvetési hiány okozta károk kiküszöbölése érdekében - a kormány vállalva a felelősséget és esetleg az állampolgárok támogatásának elvesztését - döntést hozott és bevezettette a különadókat, valamint megszűntette a magán-nyugdíjpénztárakat. A különadó bevezetése esetén félő volt, hogy a nagy nemzetközi vállalatok elpártolnak az országtól, amely nagy kihatással lesz az amúgy is gyenge lábakon álló hazai gazdaságra. Ha a Fidesznek sikerül fenntartania az új adórendszert és stabilizálni a gazdaság helyzetét, amelynek hatásai csak hosszú távon fognak megmutatkozni, akkor egyenes út vezet számára az újabb siker eléréséhez, ha viszont a tervek megbuknak az nagymértékben kihatással lesz a párt jövőjére is. Ettől függetlenül látszik, hogy a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája gyenge lábakon áll és hirtelen ötletek alapján próbálják megoldani a felmerülő problémákat, megfelelő biztosítások nélkül. Nem meglepetés, hogy ilyen intézkedések mellett az államháztartási hiányból sem sikerült refaragniuk. Ráadásul ahhoz, hogy a fent említett intézkedéseket a kormány véghez tudja vinni rákényszerült az Alkotmánybíróság jogköreinek megcsonkítására is. Ezt követően a Fidesz bejelentette a Széll Kálmán Terv keretében vállalt adósság elleni intézkedéseket tartalmazó csomagját, melynek egyes pontjaival a Nézőpont Intézet felmérése alapján az emberek nagy része egyetért.
Az elmúlt egy évben az Orbán-kormány intézkedései közül nemzetközileg a legnagyobb vitákat a médiatörvény váltotta ki, mellyel kapcsolatosan hazánk miniszterelnökének Németországgal és Franciaországgal szembeni erőteljes kirohanásaitól volt hangos a nemzetközi sajtó. Ezeknek az eseményeknek árnyéka kivetült az év eleje óta tartó soros magyar EU elnökségre is. Az Európai Parlament felszólította a magyar kormányt a médiairányítás függetlenségének visszaállítására, valamint a véleménynyilvánítás és a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó állami beavatkozásnak a megszüntetésére is. Az Európai Unió sikeresnek találta a magyar elnökség első három hónapját, mivel minden előzetesen megbeszélt témáról szó esett. Az EU-s szakértők szerint Magyarországnak sikerült jelentős előrelépéseket elérnie az integráció, a schengeni-határok kiterjesztése, valamint a Duna-stratégia kérdéseiben.
Az elmúlt egy évben látható volt, hogy a kormány a politikai és gazdasági célok elérése érdekében nem riadt vissza semmiféle nemzetközi és hazai konfliktustól. Vállalva ezzel akár a népszerűségének nagymértékű visszaesését is, amitől azért egészen addig, amíg az ellenzéki oldalon nem tűnik fel egy karizmatikus személyiség vagy párt nincs oka félni. A legnagyobb támadások is inkább külföldről az Európai Unió felől érték a magyar kormányt - gondolok itt a médiatörvényre -, mivel az ellenzéki pártok közül egyedül az MSZP rendelkezik elegendő médiafelülettel ahhoz, hogy kinyilvánítsa a véleményét, de ők még mindig a saját kormányzásuk időszakában elhibázott döntésekkel vannak elfoglalva a bűnösöket keresve. Ettől függetlenül, Orbán Viktor vezette kormánynak még mindig van három éve arra, hogy megtalálja az utat Magyarország számára és egy stabil politikai, gazdasági és társadalmi helyzetet alakítson ki.
