polelemző

Egymást érik a delegációk Budapest előkelő szállodáiban és a gödöllői kastélyban, de az Európai Unió soros elnökségét övező, kezdeti problémák után egyre pozitívabb visszajelzések sem tudják elvonni a nemzetközi – és természetesen az EU kérdéseire egyébként is kevésbé kíváncsi magyar –sajtó figyelmét a magyar alkotmányozás körül kialakult vitáról. Az ország médiatörvény által megrongált imázsát tovább rontó hibás fordítások ellenére a nemzetközi sajtó és az Európai Parlament képviselői meglehetősen jól tájékozottak a készülő alaptörvény hiányosságai tekintetében, így a belső kritikák elemzése előtt érdemes áttekinteni, mely témák hordoznak fontos üzenetet az országunkat kívülről szemlélők számára.

Az új alkotmányról és az alkotmányozási folyamatról újdonságot írni már nem lehet. Véleményét mindenki elmondhatta már: jelentéktelen és jelentőségteljes személyek is. A hetente megjelenő, körülbelül 150 oldalas sajtó anyag jelzi, hogy az alaptörvény módosítása végérvényesen figyelem középpontjába került, akármi is történik a határainkon túl. Így olyan nagyratörő céljaim nincsenek, hogy egy új megközelítésből világítsam meg a folyamatot; a véleményemet szeretném leírni, világos érvekkel alátámasztva.

„Az elfogadás után nyugvópontra jutnak majd a kedélyek” – ezt Balsai István a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke mondta minap a tervezett új alkotmány körüli vitákra reagálva. A bizakodó kijelentést számos érv valóban alátámasztja.

Ebben az évben alkotmányozásra készül az ország, legalábbis annak kormányon lévő politikai ereje, a FIDESZ-KDNP. Megoszlanak a vélemények a hatalmon lévők és az ellenzék között az alkotmányozás szükségességéről. A kormánypártok természetesen elérkezettnek látják az időt a nemzet szempontjából legfontosabb kérdések megválaszolására, alaptörvényben való rögzítésére.

Magyarországon a napi aktuálpolitika egyik meghatározó témájának az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatos híreket tekinthetjük, mellyel kapcsolatosan komoly kételyek merültek fel az ellenzéki pártok képviselői és az egyes állampolgárok körében egyaránt.

A jelenlegi magyar kormány kétharmados parlamenti többségével élve új alaptörvényt szeretne alkotni Magyarország számára. Kétségkívül nagy legitimitással bíró alkotmányozó többség a demokratikus játékszabályok szerint próbál meg cezúrát vonni az elmúlt válságos időszak, és az új kormányzás közt. Az utóbbit új rendszerként felfogva és kommunikálva. Vajon ez tényleg egy új rendszer és tényleg a Negyedik Köztársaság kialakulásának vagyunk tanúi?

Napjaink egyik legaktuálisabb kérdése az új magyar Alkotmány tartalma, illetve elfogadásának módja. Ez utóbbi kapcsán több elképzelés is napvilágot látott, mint például az, hogy az elfogadáshoz elég a parlament minősített kétharmada, alkotmányozó gyűlés létrehozása, vagy a népszavazás szükségessége a megerősítéshez. Írásomban a népszavazás mellett és ellen felhozható érvekkel foglalkozok, hogy az új Alkotmány elfogadásához szükséges-e a nép jóváhagyása.