Napjaink egyik legaktuálisabb kérdése az új magyar Alkotmány tartalma, illetve elfogadásának módja. Ez utóbbi kapcsán több elképzelés is napvilágot látott, mint például az, hogy az elfogadáshoz elég a parlament minősített kétharmada, alkotmányozó gyűlés létrehozása, vagy a népszavazás szükségessége a megerősítéshez. Írásomban a népszavazás mellett és ellen felhozható érvekkel foglalkozok, hogy az új Alkotmány elfogadásához szükséges-e a nép jóváhagyása.
A jelenleg hatályban lévő Alkotmány nem tér ki az új alkotmány elfogadásának módjára, ezért jogosan merülhet fel a népszavazás általi megerősítés is. Ezzel kapcsolatban többen azt hangoztatták az elmúlt szűk egy évben, hogy az új Alkotmányról nem lehet népszavazást tartani, azonban ez nem igaz. Tény, hogy az Alkotmány módosítására sem az állampolgárok, sem a képviselők nem kezdeményezhetnek népszavazást, de az Országgyűlés dönthet úgy, hogy az új alkotmány kihirdetése előtt azt népszavazásra bocsátja.
Az új alkotmány népszavazás általi megerősítése melletti érvek a következők:
1. 1. demokratikusság
A népszavazás a demokrácia egyik eszköze, mely során nem a lakosok által választott képviselők, hanem maguk a választópolgárok nyilváníthatják ki véleményüket közvetlenül. Az új alkotmány kapcsán a demokratikusság érve általános. Ennél lényegesebb érv a legitimáció kiszélesítése, melyre a következő pontban térek ki.
2. 2. szélesebb legitimáció
A kétharmados többség kihasználása mellett a nép általi megerősítés is szükséges. A népszavazás a társadalmi konszenzus létére vagy annak hiányára hívhatja fel a figyelmet. Ez alapján egyértelművé válhat, hogy a lakosok valóban igényt tartanak egy új alkotmányra, vagy magával az új alkotmánnyal egyetértenek-e vagy sem. Abban az esetben ha választópolgárok többsége egyetért az új alkotmánnyal, tehát a népszavazás eredménye pozitív abban az értelemben, hogy azt nem csak a parlamenti képviselők kétharmada fogadta el, hanem a szavazók többsége is, akkor az új alkotmány legitimációja jelentősen nő.
3. 3. „egypárti alkotmány” bélyegző elleni eszköz
Több olyan jellegű kritika is megjelent, hogy az új magyar alkotmány a Fidesz egypárti alkotmánya lenne, mivel a kétharmados többség birtokosaként az ellenzéktől függetlenül alkothatja meg annak egyes pontjait, majd fogadhatja el. Abban az esetben, ha a parlamenti elfogadás mellett a nép is megerősítené ezt az alaptörvényt, az ellenzéknek el kellene fogadnia azt, hogy a kidolgozott törvénnyel kapcsolatban társadalmi konszenzus van.
4. 4. politikai pozíciót erősítheti
Az előző érvvel összhangban, egy pozitív kimenetelű népszavazás egyrészt megdöntheti azt a nézetet, hogy egy „egypárti alkotmányról” van szó, másrészt a Fidesz kormánypárti pozícióját megerősítheti, és az ellenzék kifogását csökkentheti.
5. 5. a kérdőív hiányosságai
A nép alkotmányozási folyamatban való részvételének egyik eszköze egy kérdőív volt, mely csak bizonyos kiemelt kérdésekre keresett választ, mint például a gyermeket nevelő szülők további szavazati joga vagy az állam mindenkori eladósodásának mértéke. Ezek mellett elsősorban általános kérdésekre kértek választ, mint például az állampolgári jogok deklarálása, közös értékek (család, rend, otthon) védelem alá vétele. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok, ha figyelembe is veszik őket az új alkotmány megalkotása során nem kötelezik semmire a parlamentet. A másik probléma a visszaküldési arány (11%), melyből nem lehet az ország lakosságának véleményére, akaratára következtetni, mert túl alacsony. Ez a visszaküldési arány magyarázható lehet azzal is, hogy az emberek nem bíznak abban, hogy valóban figyelembe veszik majd a véleményüket. Ezen hiányosságok miatt ésszerű lenne az alkotmány nép általi megerősítése egy népszavazással.
6. 6. Alkotmányblog hiányossága
A kérdőív melletti másik eszköz, melyet a lakosság alkotmányozási folyamatba való bevonására alkalmaztak az Alkotmányblog, ahol a kommentelők érdemi javaslatokat tehettek (volna). Pozitívum, hogy itt nem előre meghatározott válaszok közül lehet választani, mint a kérdőíveknél, hanem teljesen szabad véleménynyilvánításra van mód, bár moderálják ezeket a hozzászólásokat. A bloggal a következő problémák merülnek fel: míg a kérdőíveket kiküldték minden választójoggal rendelkező magyar állampolgárnak, addig az Alkotmányblogról nem feltétlenül értesült mindenki; sok lefedetlen társadalmi réteg van, akik nem tudnak ezzel a lehetőséggel élni. Emiatt egy népszavazás alkalmával mindenkinek lehetősége nyílna egy eldöntendő kérdésre adott válasszal a véleményalkotásra.
7. 7. nem volt megvitatható az alkotmány egésze
A kérdőív, illetve az Alkotmányblog nem nyújtott megfelelő beleszólási lehetőséget a lakosságnak, mivel a teljes alkotmányról nem volt alkalma véleményt nyilvánítani. Erre a hiányosságra adhatna megoldást egy esetleges népszavazás
Ezt követően rátérnék a népszavazás elleni érvekre.
1. 1. kétharmados többség
2010-ben a szavazóknak köszönhetően a kormánypárt kétharmados többséget szerzett, amivel joga van élni, tehát egy új alkotmány meghozatalára is legitimációt kapott.
2. 2. Alkotmányblog és kérdőív
E két eszközzel megoldották a választók alkotmányozási folyamatban való részvételét, ugyanis lehetőséget adtak ezekkel a véleménynyilvánításra. Ezt figyelembe véve szükségtelen a népszavazás.
3. 3. érdektelenség
A kérdőívek alacsony visszaküldési arányából a választók érdektelenségére is lehet következtetni. Általában hazánkban egy népszavazást kisebb érdeklődés fogadja, mint egy választási eseményt.
4. 4. kompetencia hiánya
Nem minden választópolgár rendelkezik minden szükséges ismerettel az új alkotmánnyal kapcsolatban. Emiatt téves eredményre is vezethet egy népszavazás.
5. 5. részvételi tendenciák egy népszavazáson
Tényként fogható fel, hogy egy népszavazáson kisebb a részvételi hajlandóság, mint egy választáson. Egy alacsony részvételi arány pedig nem növelné az alkotmány legitimitását. Csak egy kellően magas (70-80%-os) részvétel esetén beszélhetnénk a népszavazás legitimációnövelő hatásáról, azonban az eddigi tapasztalatok alapján, illetve amiatt, mert Magyarországon nincs nagy hagyománya a népszavazásnak, nem beszélhetünk erről. Az új alkotmány nem lenne attól elfogadottabb, ha például nem menne el a választópolgárok 50%-a szavazni, de a 25%-os egyirányba való szavazás megvalósulna.
6. 6. nem gazdaságos
Egy népszavazás kiírása az előzőekben említett okok miatt nem is lenne gazdaságos. A várható részvétel mellett túl költséges lenne népszavazást tartani az új alkotmány elfogadásáról.
7. 7. nem egyértelmű, hogy miről kellene a népszavazást tartani
Az új alkotmányról való népszavazással kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy mégis miről kellene szavazni? Az egyik alternatíva lehetne a teljes új alkotmányról való szavazás. Probléma lehet, hogy vannak olyan szavazók, akik például egy-két ponttal egyáltalán nem értenek egyet, ebben az esetben hogyan kellene szavazniuk? A másik alternatíva az alkotmány egyes részeiről való népszavazás. Ezzel is akadnak problémák, mint például az, hogy minden egyes pontjáról kellene szavazni, vagy csak a főbb pontokról. Ha mindenről szavazni kellene, akkor az elriaszthatja a választópolgárokat a szavazástól, mivel rengeteg kérdésről kellene dönteniük, illetve az eredmények feldolgozási ideje is megnövekedne. Ha csak a főbb pontokról kellene dönteni, akkor ki döntene arról, hogy melyek azok a részek, melyek megérdemelnek egy népszavazást vagy arról is népszavazni kellene, hogy miről tartsunk népszavazást? Látható, hogy ezek komoly dilemmák, melyre nincs jó válasz.
8. 8. pártpreferenciák előtérbe kerülése
A népszavazással kapcsolatos utolsó ellenvetésem az, hogy a népszavazás alkalmával előfordulhat, hogy a pártpreferenciák sokkal inkább előtérbe kerülnek, mint a valódi probléma. Ez azt jelenti, hogy a választók nem feltétlenül az új alkotmánnyal kapcsolatos véleményüket nyilvánítják ki, hanem a kormánypártról alkotnak véleményt.
Mindezek érvek alapján nem állítható egyértelműen, hogy az alkotmányozási folyamatot egy népszavazással kellene lezárni, mivel számos érv szól mellette és ellene is. Írásomban 7:8 arányban az ellene szóló érvek nyertek, de mindkét oldalra még számos egyéb érv is felsorakoztatható.
