Magyarországon a napi aktuálpolitika egyik meghatározó témájának az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatos híreket tekinthetjük, mellyel kapcsolatosan komoly kételyek merültek fel az ellenzéki pártok képviselői és az egyes állampolgárok körében egyaránt.
A 2010-es parlamenti választásokat követően, Orbán Viktor, miniszterelnök elérkezettnek látta az időt, hogy több mint 20 évvel a rendszerváltást követően hazánknak új alaptörvénye legyen, melynek elfogadásához szükséges 2/3-os többséggel is rendelkezik az általa vezetett kormány. Az alkotmány tervezete alapján egy teljesen új szabály- és intézményrendszer fog kialakulni Magyarországon, így a Fidesz-KDNP politikusainak hosszú időre sikerül „bebetonozniuk” magukat a magyar politika világába. (Gondolok itt a különböző politikai intézmények vezetőinek megválasztására, az adott tisztségek betöltésének időtartamára, valamint a demokratikus intézmények hatásköreinek megváltoztatására.)
Szemtanúi lehettünk annak, hogy az ellenzéki pártok ellenállásának köszönhetően a Fidesz-KDNP megpróbálta felgyorsítani az alkotmányozás folyamatát, mivel már április 18-ra kitűzte az új alaptörvényről szóló szavazás időpontját a parlamentben. Feltehetőleg csak a Fidesz-KDNP politikusai fognak igennel szavazni (ez összesen 262 képviselőt jelent a 386-ból), ezáltal a volt szocialista országok közül nálunk lesz a legkisebb konszenzussal elfogadott hatályos alkotmány. Ennek köszönhetően jogosan tehetjük fel azt a kérdést, vajon mennyire tekinthetjük majd stabilnak Magyarország új alaptörvényét, esetleg felmerülhetnek-e majd vele kapcsolatban legitimációs nehézségek? Ezt a problémát a kormány a választópolgárok számára kiküldött kérdőívekkel próbálta orvosolni, hogy ezen keresztül bevonják az embereket az alkotmányozás folyamatába. Mindössze 920 000 kitöltött kérdőívet juttattak vissza az állampolgárok a kormánynak, melyből egyrészt látszódik a nagyfokú érdektelenség a témával kapcsolatosan, másrészt pedig az egyet nem értés a Fidesz-KDNP nézeteivel.
Az ellenzéki pártok között sem figyelhető meg teljes mértékben egyetértés az új alkotmánnyal kapcsolatban. A Jobbik vállalta egyedül, hogy részt vesz az alaptörvény kidolgozásában, habár hangoztatta, hogy alapvető kifogásai vannak a tervezettel kapcsolatban. Balczó Zoltán szerint a történelmi magyar alkotmányosságot, valamint a jogfolytonosságot kellene helyreállítani. A másik két ellenzéki párt, az MSZP és az LMP még a parlamentben lefolytatott alkotmányozási vitáról is kivonult. Az MSZP elnöke, Mesterházy Attila nyilatkozata szerint a pártja, azért nem vesz részt az alaptörvény kidolgozásában, mivel sérelmezik az Alkotmánybíróság döntéshozatali jogköreinek csorbításával kapcsolatos kormánydöntéseket. Álláspontjuk alapján nagymértékben csökkentik a demokratikus intézmények hatáskörét és nem adnak esélyt a jogállam védelmére. Ezenkívül a kormány az elhibázott gazdaságpolitikai lépéseit szeretné elfedni az új alkotmány kidolgozásának napirenden tartásával. Az LMP szerint pedig, nem a demokratikus alkotmányozás kritériumai szerint cselekszik a kormány.
Az alkotmánytervezet alapján jól látható, hogy a Fidesz-KDNP a saját érdekeit szem előtt tartva dolgozta ki az új alaptörvény koncepcióját. Ettől függetlenül, valószínűleg ha az ellenzéki pártok hajlandóak lettek volna együttműködni, akkor bizonyos kisebb jelentőségű kérdések esetében beleszólhattak volna az alkotmányozás folyamatába. Ráadásul az ellenzéki pártokat támogató szavazók is elpártolhatnak tőlük, hiszen úgy érezhetik nem megfelelően képviselik az érdekeiket egy olyan fontos kérdésben, mint az alkotmányozás. Feltehetőleg az alaptörvény elfogadása nagymértékben ki fog hatni majd a magyar politika egész karakterére.